Otná rájes sáddegoahtá Vearroetáhta vearrodieđáhusa. Buohkat eai oaččo dan oktanaga, muhto otnážis gitta dán mánu maŋemus beaivái sáddejit 4,9 miljovnna olbmui vearrodieđáhusa.
Eastadan dihte koronavirusa, de sáhttá geavaheddjiide šaddat váttisin oažžut buori veahki vearrodieđáhusa ektui. Earret eará leat buot vearrokantuvrrat giddejuvvon gussiide ja buot bagadallamat dahkkojit maid ruovttukantuvrrain.
– Dan mii bargat eastadan dihte dávdda njoammumis ja dan seammás gozihit ahte Vearroetáhta doalaha dehálaš bálvalusaid, muitala vearrodirektevra Hans Christian Holte preassadieđáhusas.
Digitála veahkki
Jus leat gažaldagat vearrodieđáhusa ektui, de sii ávžžuhit váldit oktavuođa skatteetaten.no, Facebook-siiddu dahje telefovnna bokte. Vearroetáhta lea maid ráhkadan iežaset podkásta vearu ja vearrodieđáhusa birra.
Oktiibuot 4,9 miljovnna olbmo oažžugohtet otná rájes vearrodieđáhusa.
– Du vearrodieđáhus ii leat gearggus ovdal go oaččut SMS-dieđu dahje e-poastta Vearroetáhtas. Danne ii ge leat ágga viggat sisa siidui ovdal go oaččut mis dieđu dan birra, muitala vearrodirektevra.
Eanetlohku oažžu ođđa vearrodieđáhusa
Birrasii 3 miljovnna geavaheaddji ožžot dán jagi áibbas ođđa ja álkiduvvon vearrodieđáhusa.
– Vearrodieđáhus veahkeha maid du dán jagi. Ođđa vearrodieđáhus láidesta ja veahkeha du dan botta go leat siste dieđáhusas, dadjá Holte.
Vaikko eatnasat ožžot ođđa dieđáhusa, de leat ain muhtumat geat ožžot ovddeš vearrodieđáhusa. Ealáhusdoallit, sin náittosguoimmit ja sii geat ožžot bábervearrodieđáhusa ožžot ain dakkára man dovdet ovdalaččas. Sidjiide ii boađe vearrodieđáhus ovdal go njukčamánu 31. beaivvi rájes.
– Ale masse gessosa
Go Vearroetáhta ii dieđe buot du birra, ja leat don ieš gii dovddat iežat ekonomiija buoremusat. Dus lea alddát ovddasvástádus dieđihit ollislaš dieđuid maid vuođul vearru rehkenastojuvvo,
– Dat sáhttá maid geavvat nu ahte manahat gessosa jus it čále buot rievttes dieđuid. Nu go ovdamearkka dihte lea vejolaš oažžu gessosa mátkkoštangoluid geažil, muittuha vearrodirektevra.
Vearroruđat sáhttet boahtit árabut
Vearrorehketdoallu sáhttá leat gárvvis vahkku dahje guokte vahkku maŋŋel go vearrodieđáhus lea sáddejuvvon ruovttoluotta. Vai vearroruđaid galgá oažžut árabut, de leat muhtin eavttut máid ferte deavdit.
Eavttut leat ahte don anát dan ođđa vearrodieđáhusa, Sihke don ja náittosguoibmi fertebeahtti sáddet vearrodieđáhusa, dus ferte leat vearru buorrin ja du vearrodieđáhus ii ábut váldon dárkkisteapmái.
– Dat lea dehálaš ahte deaddilat «sádde» boalu go leat dárkkistan vai oaččut vearroruđaid árabut. Jus it sádde, de oaččut vearroruđaid áramusat geassemánus, nu go ovdal, čilge vearrodirektevra.
Jus lea bázahusvearru, de ii boađe vearrorehketdoallu ovdal go geassemánus.
