Álggos leat golbma gažaldaga, jus daid máhtát, de manat viidáseappot gilvvus.
Álggos leat golbma gažaldaga, jus daid máhtát, de manat viidáseappot gilvvus.
Namma: Áilu Utsi
Ahki: 55 jagi
Guovlu: Hillágurra
Bargu: Boazodoalus ja turistafitnodagas
1. Mii lea joavkku namma mii vuittii Sámi Grand Prix lávlagiin “Gulat go mu?” 2011:s?
– Lei go son dat Felgen Orkester vai Rolffa. Mun vástidan Rolffa. RIEKTA!
2. Gos lágiduvvo Ijahis Idja festivála?
– Anáris. RIEKTA!
3. Mii lea Juovlavuona Nuorta-Finnmárkkus dárogiel namma?
– Austertana. RIEKTA!
Utsi máhtii visot golbma gažaldaga, ja son oažžu de liigegažaldagaid. Son sáhttá válljet ruoná liigegažaldaga mii addá 1 čuoggá, dahje rukses gažaldaga mii addá 3 čuoggá. Son válljii ruoná liigegažaldaga ja mii jearrat dán:
1. Liigegažaldat: Goas lágiduvvojit beatnatbeaivvit?
– Eai go son dat leat 23. beaivvi suoidnemánus. RIEKTA!
2. Liigegažaldat: Goas oaččui Norga sierra leavgga?
– Lei go son dat 1814? BOASTUT!
Rievttes vástádus: 1821
Utsi máhtii buot golbma gažaldaga ja vel ovtta liigegažaldaga. Son beassá maid válljet árvalusa mainna sáhttá fasket 5, 10, dahje 15 čuoggá. Dat lea dan duohken guđe ivnni vállje. Rukses árvalus lea váddáseamos ja das oažžu 15 čuoggá, alit árvalusas oažžu 10 čuoggá, ja ruonás fas 5 čuoggá.
Utsi vállje alit ivnni, ja mii jearrat dán árvalusa:
Sus gii vuittii Olympiagilvvuid 1992 lea seamma eadni ja áhčči go sus gii vuittii OG 2002:s, muhto son ii leat su viellja. Movt dát lea vejolaš?
– Son ferte leat su oabbá. BOASTUT!
Rievttes vástádus: Lea seamma olmmoš man birra lea sáhka.
Galle čuoggá oktiibuot: 4
– Gal mun birgejin oalle bures, muhto diet árvalus gal dájuhii mu, leaikkastallá Utsi.
Juohke gilvaleaddji beassá hástalit ođđa gilvaleaddji Ávvira geassegilvui, ja Utsi háliida hástalit vieljas Anders Nils M. Utsi searvat Ávvira geassegilvui.
Ánne Márjá Guttorm Graven lea ain njunnošis Ávvira geassegilvvus 21 čuoggáin.