Oaggunáigodat lea álgán ja jiehtanasat eai leat oadjebasvuođas go viššalis guollebivdit leat mátkis.
Oaggunáigodat lea álgán ja jiehtanasat eai leat oadjebasvuođas go viššalis guollebivdit leat mátkis.
Geasseáigi lea guolleáigi, ja Facebookai almmuhuvvojit govat go olbmot leat bivdán guliid mat leat iešguđet sturrodagain.
Ávvir lea oaidnán máŋga guollegova maid olbmot leat geassán bajás jávrriin ja jogain maŋemus jándora, ja váldá oktavuođa ovttain guollebivdiin.
Jiehtanashávga dohppii vuggii
Guovdageaidnulaš Niels Ovllá Dunfjeld lea bidjan gova sus go doallá stuora jiehtanashávgga gieđaiguin. Gávcci kilosaš hávga mii lea 108 cm guhku.
– Godden dien hávgga Guovdageaineanus, Gorovuohpis manna ija. Earát leat maid ovdal goddán diekkár stuora hávggaid Guovdageaineanus. Oktii lean oaidnán stuora hávgga go čužžon olbmáin šaldis, ja muitalin olbmái gokko galgá vuokka bálkestit vai dohppe. Dat dohppii, muhto botkii dan seakka gártni ovttatmano. Dat gal lei badjel 10 gilo, muitala Niels Ovllá Ávvirii.
Ievttá oaggunbáiki ii leat nu guhkkin eret sáttogáttis gos Guovdageaidnulaččat ja earát lávejit vuojadit go lea geassebáhkka.
Čievččastii nu ahte roahkki beasai
– In leat goassege bargan nie guhka hávggain. Mus lei álggos wobblervuogga gitta, ja oidnen báru vuokka maŋis ja árvidin ahte lea hávga, muitala Niels Ovllá.
– Mun bidjen iežan unna favorihttavuokka mas lea stuora ávnnaldat. Bálkestin vuokka fávlái go lei mannan ruovttoluotta dan báikái gos álggos lei. Go dohppii de dovden bures ahte dohppii. Hávga lea stuoris ja álgá mannat doarrás. Álggos lea lossat geassit vuokka, ja go lahkonišgoahtá de álgá gaikut ruovttoluotta fávlái. Dat dat lea somá hávgabivdduin, muitala Niels Ovllá.
– Dopmen roahkastit hávgga gitta ja de gal álggii stunžet nu jalla ládje. Go de gáddái ožžon de čievččastii roahki máŋga mehtera eret, ja de easka oidnen man stuoris hávga lea go gáddái ledjen ožžon, muitala Niels Ovllá.
Márkanguliid ii gal bora
Niels Ovlla Dunfjeld ii loga borrat daid guliid maid márkanis bivdá.
– In láve váldit daid maid márkanis gottán, muhto eará jávrriin ja jogain gal lean váldán daid unnit hávggaid ja eadni ráhkadii hávgagáhkuid dain, muitala Niels Ovllá gii maid oidno ožžon jearaldaga muhtimis vuovdá go hávgganáhki sutnje.
– Dat lei beare maŋŋit dan vuovdit go godden dan dán ija, muhto amma hal boahtte háve heive jus fas gottán stuorebuš hávgga
Persovnnalaš olahus
– Dát lea ođđa olahus munnje, go in leat deaivan dán mađe stuora hávgga goddit dássážii. Livčče mihttu oažžut hávgga mii lea badjel 10 gilo. Dat livččii erenoamáš gelddolaš jus dakkár dohppe vuggii, muitala Niels Ovllá gean mielas hávga lea roahtá ja vuoibmái.
Mánnán álggii oaggut hávggaid
– Lean ovdal goddán oalle stuora hávggaid, ja álgen mánnán jo bivdit guliid. Maŋemus jagiid lean álgán dápmohiid maid bivdit. Dat lea maid hui gelddolaš, ja dat láhtte ge áibbas eará ládje go hávga go dohppe. Dat gaiku olu eambbo.
– Mun lean oastán 22 cm guhkosaš “softbait”-vuokka, go ferte stuora seakti go bivdá hávggaid, muhto in dieđe lei go ávki go dát hávga dohppii mu boares favorihttavuggii mii lea oalle unni, loahpaha Niels Ovllá.
Leat go dus erenoamáš guolleságat, de áinnas cavgil Ávvirii.
