Deanu ja Várjjat museasiiddas dieđihit ahte sii ovttasráđiid Mátta-Várjjaga gielddain háliidit oastit Niels Christian Bangas su Savio-čoakkáldaga Savio-museii Kirkonjárgii.
Deanu ja Várjjat museasiiddas dieđihit ahte sii ovttasráđiid Mátta-Várjjaga gielddain háliidit oastit Niels Christian Bangas su Savio-čoakkáldaga Savio-museii Kirkonjárgii.
Dál lea Saviomuseas 389 dáidaga maid beakkán Mátta-Várjjat sápmelaš John Andreas Savio ráhkadii 1900-álggus ja jus musea oččošii oastit Bang priváhta čoakkáldaga mas lea 490 Savio dáidaga, de sturošii Saviomusea beliin, čállá NRK Sápmi.
Guokte milliuvnna ruvnno
Musea ulbmil lea čohkket, duođaštit, dutkat, seailluhit ja gaskkustit Savio dáidaga ja eallima. Sámediggeráđđelahttu Ann-Mari Thomassen muitala lea Sámediggi mii ruhtada Deanu ja Várjjat museasiidda ja son lea evttohan juolludit guokte miljovnna kruvnna museai vai suitet oastit čoakkáldaga Sápmái.
Čoaggán Savio dáidagiid
Hønefoss almmái Niels Christian Bang lea 50 jagi čoaggán Savio dáidagiid. Jagi 2002 vuvddii son 62 sárguma Saviomuseii ja dál háliida vuovdit olles čoakkáldaga museai, nu mo lea sohppon ovdal museain. Dál háliida vuovdit čoakkáldaga go áigi lea láddan. Deanu ja Várjjat museasiidda jođiheaddji Liv Svaleng lohká NRK:i ahte museai lea dán čoakkáldagas stuorra árvu historjjálaš duođašteapmin. Dievasčoahkkin meannuda dan boahtte mánus.
